Nem forog a dorozsmai szélmalom. Írások Dorozsmáról

... Dorosmára első királyaink idején oklevelekben már reá találhatunk. Géza király 1075. évben a Garam melléki Szt. Benedeki apáturaság részire költ adományleveliben ezeket mondja: ... Beche fratre Drusba separata est terra.. Itt Drusba a hézak okozta homályosság miatt úgy látszik, ugyan, mintha nem helyet, hanem személyt jelentene; de ha úgy volna is, az adománylevélben a Tisza mellékének azon vidékéről van szó, melyben a ami Dorozsma esik; sőt megemlítetnek Csany (Chonu) Dócz (Deucha) helyek is, következésképpen személy is viselhette e nevezetet, amilyen példákra régiségeink eléggé mutatnak. Mindazonáltal II. Béla király demesi (dömösi) prépostság részire 1138-ban kiadott alapítólevélben négyszer fordul elő változó írással, de világosan mint helység a név: Diarugsa, Durugsa, Durusa. Durugsa és Durusa alatt nem más, mint Dorozsmát értetik; megvalósul a környékében közellévő Győ (villa Geu), Tápé (villa Tapai), Körtvényes tó, hasonlólag itt említett helyekből. Állott hát valójában már a 12. század elején Dorosma, minekelőtte Kötöny (Cuthenus) vezér alatt 1239-ben beköltözött és Halas Székhez tartozó kunok Szegedre jártak és útközben Dorosmán kieresztettek s megpihentek volna. Állott, és pedig a magyarokkal együtt beköltözött azon kun ivadékból, kik Béla király névtelen jegyzője szerint Árpád alatt a Tisza mellett telepedtek le Bojta kun vezérrel. Árpádról úgy mond a nagy hitelű legrégibb történetírónk - Bojtának az ő leghívebb szolgálataiért adott a Tisza mentiben Torhus nevű nagy földet. Íme! Itt van a névtelen jegyző magyarázói által még fel nem talált Torhus = Dorozsma földe, melynek változékony íratása eléggé kiviláglik a mondottakból, úgy az alantobbiakból. Hajdan korban apáturaság is virágzott Dorosmán, s ilyentén cím alatt: Abbatia de Drusma, mai nap is őfelsége adománya alá tartozik. Ennek valójában ott voltát előttem senki sem gyanította.. Mégis, ha valaki kételkedik állításomon, mondjon egy ehhez hasonlóbb nevű helyet a magyar ég alatt. Én másrészt bizton a dorosmai régi templom omladékainak nyomaira, és az ottani parochia kertében található számtalan sírboltozatoknak tanúbizonyságira utasítom a kételkedőt, ha bár történeti emlékkel nem lehetne is támogatni előadásomat... Az ősz időkben virágzott dicső Gara nemzetség nádori és báni két ágazata Dorosma nevű nemből (de genere) vette származását. Bizonyítá ezt még a sok diplomákat látott olvasott néhai Kovachich Márton György (1744-1821) a Nemzeti Múzeumban található kéziratában: Dipl. A. 1313. Paulus filius Steph. Bani de Gara Generations Dorosma. Dipl. A. 1320. Paulus Banus de Machon et Andr. de Gara frates Generations Durusma... Tömérdek tanúírások bizonyítják Dorosmának mohácsi véres harc előtti virágzását -, melyek közül rövidség okáért csak azon pört említem, amit Szeged városa 1725. évben mint felpörös dorosmai és Szt. Mihál telki földek eránt akkori birtokos német rend ellen a királyi Tábla előtt indított és folytatott. Ezen pörben mindkét részről előadott oklevelek sorában látható két rendbeli, 1721 és 1722-ben végrehajtott nyomozásként számtalan tanúk ős hagyat után vallják: Dorosma a török idők előtt roppant népes hely lévén, későbben elpusztult templomából mai napig a szegedi vár nyugoti falazatában látszó, domborúlag kőbe faragott bárányt úgy vitték és helyezték oda a törökök...