Helytörténet

Kiskundorozsma fekvése, elnevezése és rövid ismertetése

„Kiskundorozsma nagyközség Csongrád vármegye legdélibb részében, a Tiszán innen, a kiskundorozsmai járásban, közvetlen Szeged tőszomszédságában fekszik. A község a Szegedről kiinduló és Dorozsma, Halas és Majsa felé vezető műút mentén Szegedtől 7 km-nyire, a Szegedet Budapesttel összekötő vasúti fővonalon lévő vasúti állomástól pedig 2.6 km-re terül el.

Címkék:
Bővebben...

Dorozsma múltja, eredete és elnevezése

„Dorozsma legrégibb nevével legelőször I. Géza királynak 1075-ben kiadott Garam melletti szt. Benedekrendi apátság alapító oklevelében találkozunk. Ezen oklevelében Géza király a Garam melletti Szt. Benedekrendi apátságnak adományozza a Csongrád-megyei Cany nevű népes halászfalut a Tisza mentén Ányástól Horgosig elterülő apró halastavakkal és több halásztanyával együtt.

Bővebben...

A török hódoltság alatti állapotok

„Dorozsma fejlődését alaposan megakadályozták a mohácsi vész utáni török pusztítások, amelyek sivataggá változtatták Dorozsmát. A török adókönyvekben azért nem fordul elő sem Dorozsma, sem Szentmihálytelek, mert a török mindkettőt felperzselte és a földig lerombolta.

Bővebben...

A kun puszták használata a török hódoltság alatt

„A török hódoltság alatt a Duna-Tisza között lévő területek birtokviszonyai teljesen megváltoztak. A különféle pusztítások következtében a birtokjogokat igazoló adománylevelek többnyire megsemmisültek. A földesurak jórészt a harcokban elestek, vagy a felvidékre menekültek, a falvak lakossága pedig a törökök kegyetlenségei miatt megszökött, városokba futott, aminek következtében a szétdúlt falvakhoz tartozó földek pusztasággá változtak.

Bővebben...

Harc a földbirtokért

„A török másfélszázados uralmának Budavár visszavételével 1686-ban vége szakadt. A hosszú háborúskodás irtózatos pénzt emésztett föl. A bécsi császári kormány nagy adósságba keverte magát. Ettől úgy akart megszabadulni, hogy a töröktől visszafoglalt lakatlan területeket egyszerűen árúba bocsájtotta. A felszabadult területekre vonatkozóan úgy vélekedett, hogy azok a fegyver jogán a koronát illetik, vagyis korona birtokok, amelyekkel szabadon rendelkezhet.

Bővebben...

Dorozsma újjátelepítése

„Erre az ősi helyre telepítette vissza Orczy István Dorozsmát. 1719-ben több jász családot hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, akikhez később a Mátra vidékéről, Nógrád és Heves vármegyékből, a Bükk hegység palócfalvaiból több palóc család is csatlakozott.

Bővebben...

Birtokháborítások Szeged és Dorozsma közt

„Alighogy az első lakosok megtelepedtek Dorozsmán és az élet zajlása megindult, máris kitört a birtokháborítási villongás Szeged és Dorozsma között. Mindkét fél bizonygatta a maga jussát. Kölcsönösen bitorlóknak nevezték egymást. A gyűlölködés és elkeseredés a legmagasabb fokára hágott.

Bővebben...

A jászkun kerületek önmegváltása (redemptio)

„A dorozsmai ember nem rendelkezhetett földjével szabadon, mert a Német Lovagrendé volt, ő annak csak bérlője volt. Hiába verejtékezett, hiába volt takarékos, az összekuporgatott rénusi forintokon földet venni nem tudott.

Bővebben...

A dorozsmai templom története

„A dorozsmai ember legnagyobb büszkesége a temploma. (...) Az idegen szemlélőre is nagy hatással van a hatalmas méretű templom, amely a község közepén keresztül vezető négy főutca kereszteződésének középpontján, mint valami komor óriás, emelkedik ki a környékező házak sokaságából. Bárki is megy el mellette, meg nem állhatja, hogy legalább tekintetével végig ne simogassa a 2 méter magas dombon épült, várszerű kőfallal körülvett impozáns templomot, amely 52 méter magas gyönyörű tornyával, fönséges nyugalommal tekint a forgó szélmalmok fölött a kéklő messzeségbe.

Bővebben...

A dorozsmai temetőkről

„A községnek a templomon kívül még van egy szent helye: a temető. A régiek halottjaikat a templom körül annak tövében temették el. A templom körülötti temetkezésnek mély keresztény értelme van.

Bővebben...

Dorozsma további fejlődése

 

Bővebben...

Az 1879. évi árvíz

„(...) 1879. március 10-én, hétfői napon szörnyű katasztrófa sújtotta a községet: a szegedi árvíz elöntötte Dorozsmát is.

Bővebben...

A kun kerületek megszűnése

 

Bővebben...

A járás felosztása

 

Bővebben...

Dorozsma az I. Világháború alatt

„1914. június 28-án olyan esemény történt, amely sarkaiban rázta meg az egész világot. E napon ugyanis Szarajevó utcáin szerb összeesküvők agyonlőtték az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinánd főherceget feleségével, Chotek Zsófiával együtt, akik a boszniai nagy hadgyakorlatok alkalmával tartózkodtak a bosnyák fővárosban. (...) A merénylet után egy hónapra, 1914. július 26-ára virradó éjjel 1 órakor megérkezett az ország minden területébe és járásába, így Dorozsmára is, a részleges mozgósítást elrendelő távirati utasítás.

Bővebben...

Dorozsma a II. Világháború alatt

 

Bővebben...

Dorozsma az államszocializmus alatt

 

Bővebben...

Keresés

Legközelebbi események

Nincsenek események

Naptár

«
‹

2024

december

›
»
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5