A jászkun kerületek önmegváltása (redemptio)

2013. november 11.

„A dorozsmai ember nem rendelkezhetett földjével szabadon, mert a Német Lovagrendé volt, ő annak csak bérlője volt. Hiába verejtékezett, hiába volt takarékos, az összekuporgatott rénusi forintokon földet venni nem tudott.

Ez a jobbágyi sors sehogysem tetszett a jászkunoknak, akik hozzá voltak szokva a legteljesebb szabadsághoz, és maguk akartak sorsuknak intézői lenni. Azért addig mozgolódtak, instantizáltak, deputátióztak, míg évtizedekig tartó tárgyalások után 1745-ben a jászkun területeken lévő fél millió forint teher kifizetését önként magukra vállalták és ezzel szabaddá lett az ősi föld. Őseink ezzel óriási terhet vállaltak magukra. Nemcsak fizették az adót, a haszonbért és viselték a közterheket, hanem még ezek után fizették a föld megváltását is, a redemptiot. (...) Hogyan is történt a redemptio? A törökök kiűzése után a bécsi kormány a háborús költségek fedezésére és az államháztartás egyensúlyának helyreállítására az 1699-iki összeírás és becslés alapján 1702-ben örökáron eladta a jászkunságot a Német Lovagrendnek 500 ezer rénusi forintért. Ez az eladás a magyar országgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül történt, ami ellen a magyar országgyűlés többször tiltakozott és helytelenített. Hosszas tárgyalások indultak meg a Német Lovagrend és az országgyűlés által kiküldött biztosok között, amely tárgyalások alatt a Német Lovagrend az örökvétel jogáról lemondott és a jászkunságot, mint zálogos birtokot csak addig tartotta meg a kezén, amíg a befektetett 500.000 forintot meg nem kapja. Ezt a fél millió forintot kellett valahonnan előkeríteni, vagy kölcsön venni, ami nagyon nehéz dolog volt abban a pénzszük világban, amikor a törökök elleni hadjáratok minden pénzt fölemésztettek. Végre erre is megjött a kedvező alkalom. Kolonics hercegprimás megalapította a Pesten fölépítendő Katonai Rokkant Házat, az Invalidusok Házát, amely a régi Károly kaszárnya épület volt, ma pedig a központi városháza épület. Erre a célra összegyült a kellő alap, amely pénzből 1731-ben kifizették a Lovagrendet 500.000 forinttal és ezzel a jászkun területek a pesti Invalidusok zálogos birtokába került. (...) A pesti rokkantak házának zálogos birtokában nem sokat könnyebbült a jászok és kunok helyzete. (...) Sok kérvényezés, utánjárás és költekezés után a nádor közbenjárására Mária Terézia királynő megengedte a redemptiot és 1745. május 6-án kiadta a jászkunok redemptiójáról szóló híres privilegiális oklevelét, amelyet azután 1751 évi XXV. t.-cikkbe iktatott be a magyar országgyűlés. (...) Dorozsma becslése a következő volt:
 
1. Dorozsma községe becsültetett 4.800 frtra
2. Átokháza puszta " 3 000 "3. Üllés puszta " 4.000 "Összesen: 11.800 frtra. (...)
 
Dorozsmán a kirótt 11.800 rénusi forint megfizetését 160 gazda vállalta magára, akiket redemtus birtokosnak neveztek s az anyakönyvekben is a többiektől való megkülönböztetésül a név után mindig oda írták a redemtus szót.”
 
(Részlet Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története c. 1937-es kiadású könyvéből, 72-86. oldal)

Keresés

Legközelebbi események

Március 15.
2021. március 15., hétfő

Naptár

2021

április

H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2