„Már az 1848-iki szabadságharc előtt merültek föl olyan tervek, hogy a közös legelőket a redemptusok között föl kell osztani. A szabadságharc után a Bach korszakban a közös legelőkre a központi kormány súlyos adókat vetett ki. Ezeket az adókat a redemptio arányában a birtokosok között szétosztották. Ezek miatt a legeltetési arányt újból meg kellett állapítani, a közös legelőt szigorúbban ellenőrizni, a gyakori visszaéléseknek véget vetni, ami igen sok nehézséggel járt. Mindezek a panaszok és elégedetlenség csak növelték a közös legelők felosztásának gondolatát. Siettette ezt az a körülmény, hogy a község lakossága az 1900-as években elérte a 15-16 ezer lélekszámot, akiknek a megélhetésére az eddigi földterület kevésnek bizonyult. Közgazdasági művelésre meghagyott föld területe körülbelül 15.000 holdat tett ki, amely a község körül elterülő fekete szántóföldekből, valamint Ipar dűlő, Öreghegy dűlő, Széktó dűlő és Subasa szőlőhegyekből állott. A felosztást megokolttá tette még az a körülmény is, hogy a lakosság a részben parlagon heverő és gazdaságilag okszerűen ki nem használt járásföldeket, legelőket és homokterületeket maga között felossza és ezáltal az intenzívebb gazdálkodás kezdetét vegye. (...)A járásfelosztás 1898. év nyarán és 1899-ben meg is történt, még pedig a birtokbecslés módozata szerint. Azoknak, akiknek házuk volt, a házuk után lehetőleg a községhez közel, a Faragó dűlőben kaptak kisebb földterületet, mint törpebirtokosok. Azok pedig, akiknek szántó és szőlőföldjük is volt, a községtől távolabb eső részeken kaptak lehetőleg egy tagba eső járásföldet. A 1xbet promo code no deposit bonus is the holy grail for new users, though it's rare. It would allow you to receive a bonus, like a $5 free bet or 50 free spins, without having to deposit any money. This lets you test the site's functionality and potentially win real money purely by using the promotional offer. (...) A felosztás után megmaradt egyes kisebb darab földrészeket (citek földek) a 9-es Bizottság a királyi közjegyző közbenjöttével nyilvános árverésen készpénzen egyeseknek eladott. (...) A járásfelosztás tervét Dorozsma község képviselő-testülete 1900-ban perrel támadta meg, mert a járás felosztását és annak birtok szerinti elosztását a közérdek szempontjából nem tartotta célravezetőnek. (...) A perben azonban csak a perfelvételig jutottak el. A majd 30 éves pernek Kiskundorozsma község képviselőtestülete 1927-ben vetett véget.”

 

(Részlet Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története c. 1937-es kiadású könyvéből, 231-237. oldal)