Dorozsma az I. Világháború alatt

2013. november 11.

„1914. június 28-án olyan esemény történt, amely sarkaiban rázta meg az egész világot. E napon ugyanis Szarajevó utcáin szerb összeesküvők agyonlőtték az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinánd főherceget feleségével, Chotek Zsófiával együtt, akik a boszniai nagy hadgyakorlatok alkalmával tartózkodtak a bosnyák fővárosban. (...) A merénylet után egy hónapra, 1914. július 26-ára virradó éjjel 1 órakor megérkezett az ország minden területébe és járásába, így Dorozsmára is, a részleges mozgósítást elrendelő távirati utasítás.

Az emberek legnagyobb része optimista volt. Abban reménykedtek, hogy a Monarchia és Németország óriási katonai ereje rövidesen véget vet a háborúnak. (...) A világ 58 állama közül 28 üzent háborút Ausztria-Magyarországnak, Németországnak, Bulgáriának és Törökországnak. (...) Július 28-án kedden 833 behívott katonát kísértek be Szegedre a kisírt szemű szülők és hitvesek.(...) Aztán eljött az ősz... a falevelek lehullottak, a nemzet színe-virága, a sok szép drága magyar élet is hullott-hullott a különböző harctereken, de a háborúnak csak nem akart vége lenni. (...) Újabb és újabb államok üzentek háborút a központi hatalmaknak. Az első sebesültek visszaérkeztek a községbe, nagy szeretettel és melegséggel fogadták őket. A sebesült katonák részére a méntelepi laktanya két legnagyobb termét rendezték be katonai kórháznak. Dr. Nagy Miklós községi orvos felügyelete alatt kb. 50-60 többnyire dorozsmai sebesülteket ápoltak itt. (...) Alig mult el egy év, Dorozsma majd minden fegyverfogható emberét besorozták katonának. A hivatalokban és a gazdaságokban csak a nélkülözhetetlen tisztviselők és munkások maradtak. A hadiözvegyek és hadiárvák száma egyre szaporodott s csakhamar alig volt Dorozsmán család, amely hősi halottat ne siratott volna. (...) Dorozsma lakosságának hadköteles része túlnyomórészben a híres szegedi 46. közös gyalogezrednél, a szegedi 5. honvéd gyalogezrednél és a szegedi 3. és 4. honvédezrednél szolgált. Küzdöttek az orosz, szerb, román és olasz frontokon, de bárhova osztották is be őket, a dorozsmai hadbavonultak bátorság és vitézség tekintetében mindenütt az elsők között voltak, aminek bizonyossága a sok tiszti és legénységi kitüntetés, amelyet hazahoztak és a vitézzé avatott 27 dorozsmai vitéz. (...) A mezőgazdaság erősen megérezte a honi munkáskezek hiányát, hadifoglyokkal kellett ezeket pótolni az egyes gazdaságokban. Dorozsmára főleg orosz és olasz hadifoglyok kerültek. (...) Négy évig dörgött az ágyú a harctereken. (...) A radikális-szocialista sajtó lázító cikkeivel olyan ideges közvéleményt teremtett, hogy nyomása alatt a nemzet erőskezű Tisza kormány lemondott és gróf Tisza István után Esterházyt, majd a Wekerle kormányt bízta meg IV. Károly király. (...) Gróf Károlyi Mihály miniszterelnöksége alatt 1918. október havában kiütött az őszirózsás forradalom.Ettől az időtől kezdve ijesztő gyorsasággal rohant minden a pusztulás felé. (...) Linder Bélának felszólítására a katonák eldobálták fegyvereiket, a különböző frontokon felbomlott a rend és fegyelem, a katonák otthagyták hadifelszereléseiket a szerbek és oláhok prédájául. Ezek pedig csakhamar betódultak az országba a fegyvereiket esztelenül eldobáló magyar katonák után.Így foglalták el ellenfeleink az ország legnagyobb részét, amelyeket többé nem is adtak ki kezeik közül. A gróf Károlyi Mihály-féle kormány 1918. november 14-én elfogadott egy lealázó fegyverszüneti egyezményt, amely hazánk 2/3-ad részét kiszolgáltatta az oláhoknak, szerbeknek és cseheknek. (...)A háborúból és a különböző fogolytáborokból hazaözönlő sok szenvedést átélt katonák között könnyű dolga volt a marxista propagandának. A kommunizmus vörös lángjai kezdtek felcsapni itt is, ott is, a nemzeti színű jelvény helyett vörös kokárdákat kezdtek hordani a becsapott emberek. Tüntetések és erőszakoskodások egyre gyakoribbak lettek. Ezeknek megakadályozására a községbe katonaság érkezett, amelyet az iskola épületében szállásoltak el. Az ide helyezett katonaság tisztjei hazafias érzésűek voltak, de a legénység meg volt mételyezve, nyiltan vörösöknek vallották magukat és botrányoskodtak. A templomba menőket kigúnyolták, szidalmazták, inzultálták, az iskola ablakaiból a templom keresztjére és a plébánia kertjére lövöldöztek. (...) Az iskolában elszállásolt és gépfegyverekkel fölszerelt kommunista katonák terror alatt tartották az egész községet. (...) A folytonos izgató beszédek hatása alatt az iskolában elhelyezett kommunista érzelmű katonaság föllázadt, amelynek azonban komoly következménye lett, mert Szegedről tengerész különítmény jött ki, amely gépfegyverekkel elállta az iskola kijáratát, a katonákat lefegyverezte és szétkergette őket.A Károlyi Mihály-féle kormánynak azonban mind nagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie (...), 1919. március 20-án éjjel átadta a hatalmat az Oroszországból visszajött kommunista zsidó Kun (Kohn) Bélának és ezen becstelen tettével Károlyi Mihály az ezeréves magyar nemzet sírásója lett. (...) Dorozsmát a kommun kitörése utáni napon, 1919. március 21-én a Szeged állomásozó francia csapatok szállták meg; színes francia csapatok, algiri lovasok, madagaszkári néger és francia gyarmati katonák kerültek ide. (...) Dorozsma ezzel teljesen el volt zárva az ország többi részétől. (...) A kommunista uralom azonban 133 napos uralkodás után 1919. augusztus 1-én megbukott.(...) A nemzetgyűlés 1920. március 1-én megválasztotta az ország kormányzójának a nemzeti hadsereg fővezérét, nagybányai Horthy Miklóst (...) és megindult a nemzetépítő munka. A világháború alatt Dorozsma is meghozta a maga nagy véráldozatát. Statisztikai kimutatások szerint Dorozsmáról a négy éves világháború alatt bevonult katonának 19 tiszt, 195 altiszt és 2845 közember, összesen 3059 ember. (...) Bevonult katonák Dorozsmáról: 3059. Elesett ": 569. Meghalt az összes bevonultak 18.28%-a, a dorozsmai bevonultak 18.68%-a. (...)

A világháborúban elesett dorozsmai hős katonák emlékére a község 1924-ben 7000 pengő költséggel művészi kivitelű szobrot készíttetett Horváth Béla budapesti szobrászművésszel. A szobrot a község főterén, a Szentháromság előtti piactéren állították föl. A szobor rohamra induló fegyveres magyar katonát ábrázol, amint kürtjével indulót fúj. A szobor talpazatára 569 hősi halált halt katona neve van fölvésve. (...) Az emlékszobrot 1924. november 2-án, vasárnap avatták föl fényes ünnepségek keretében. Részt vett az ünnepélyen József főherceg is, mint a legtöbb dorozsmai katona egykori főparancsnoka.”
(Részlet Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története c. 1937-es kiadású könyvéből, 237-269. oldal)
 
„Kiskundorozsmán, a Negyvennyolcas utca 10. szám alatt – a szépen felújított főtér tőszomszédságában, de szerves részeként – 1924. november 2-án avatták föl városrészünk emlékszobrát, amely az első világégés dorozsmai áldozatainak állít emléket. A szobor 150 cm magas talapzaton áll, a figura másfélszeres életnagyságú, anyaga műkő. Alkotói: Horváth Béla és Kalotai Kreipel Ottó szobrászművészek voltak. A József főherceg jelenlétében fölavatott szobor talapzata alul és fölül lépcsőzetes tagolású, elől felirat: »Az 1914-1918-ik évi világháborúban a magyar hazáért elesett kiskundorozsmai hősök emlékére emeltette Kiskundorozsma község hazafias közönsége 1924«. A talapzat másik három oldalán olvasható az 569 hősi halott neve. A talapzaton kürtjét fújó, rohamra induló katona áll, jobbjában puskája, hátán harci fölszerelése. Lábánál kettétört babérleveles kerék, amely a hősök derékba tört életét hivatott jelképezni. Az emlékművet kovácsoltvas kerítéssel övezett kicsiny kert veszi körül, melyben mindig nyílik virág hős elődeink tiszteletére.”

Keresés

Legközelebbi események

Október 23.
2024. október 22., kedd

Naptár

2024

október

H K Sz Cs P Szo V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3