Flóra és fauna

 

Szikes talajon - séta Dorozsma határában

Már évekkel ezelőtt felfedeztük magunknak a Sziksósfürdővel szemközti terület. A kerékpárúton kimegyünk a sziksósi kanyarig, ott jobbra átmegyünk a hídon, és elindulunk a bal oldali úton. Az út elején sajnos kellemetlen látvány fogad. Valakik ide hordják a szemetet! Igazán nem tudom elképzelni, miért nem lehet pár száz méterrel távolabb, a hulladékudvarig elvinni, ahol ingyen átveszik! Egyáltalán mit gondolnak? Hogy merészelik tönkretenni azt a területet, ami nem az övék, és olyan szép? Egyszer össze kellene takarítani és kitenni egy táblát, amin szépen kérjük, hogy vigye egy kicsit odébb a szemetet a hulladékudvarba, amit itt és itt talál meg. Én bízom benne, hogy ez érne valamit.
De menjünk csak tovább! Ez a terület igazán nem tekinthető az érintetlen természet birodalmának, hiszen szinte mindent elkövettek itt, ami az eredeti életközösségeket rombolta: homokot termeltek ki, a hatalmas anyaggödröt sorba ültetett akáccal ültették be, erősen elszaporodott a szúrós, tájidegen ezüstfa. Mégis van valami varázsa a területnek! Az út mellett, jobbról egy szép, öreg fehér nyárfa mellett egy nádasra láthatunk rá. A tavalyi avas nádas mögött most tavaszi halványzölden fakadó nyárfák és méregzöld erdeifenyők láthatók, határozottan „skandináv jelleget” adva a tájnak. Most van víz a nádasban, és múlt szombaton, a szélén – nagy örömömre – egy mocsári teknősbe botlottam. A vízből pedig békák buzgó kuruttyolása hallatszott.
A telepített akácos nem valami jól sikerült – szerencsére –, ritkás csenevész, bokros, fehér nyárakkal elegyes, idősebb fák is vannak benne, vagyis jó „vad-regényes” a terület. Kissé beljebb, egy magasabb részen főleg kocsányos tölgyekből álló erdő is van, amelyben már februárban lehetett hallani a harkály szerelmes dobolását. Van benne bodza, sóskaborbolya, galagonya is. Az erdő szélén, kis lejtő (tereplépcső) hajlik a mellette lévő gyepre. Ezen a lejtőn március elején igen sok tarka sáfrányt találtunk. Ez a gyönyörű kis tavaszi virág Dorozsma egyik nevezetessége. Szerencsére még igen szép, nagy állományok találhatók itt is és a Nagyszék másik oldalán is. Ez a terület a faj elterjedésének északkeleti széle. Több száz kilométerre innen, a Hortobágyi Nemzeti Park féltve őriz néhány, a mienknél sokkal kisebb populációt. Ez a növény a régmúlt idők maradványa, amikor az Alföldön még természetes erdőssztyep vegetáció tenyészett, és csak nomád népek legeltették itt állataikat. Akkor is az erdőszéleken, tisztásokon nyílott. Ilyenkor, áprilisban már csak a keskeny, hosszában fehér csíkos kis leveleit lehet megtalálni a fű között, amint hizlalja az új hagymáját, hogy jövőre ismét mindenkit megelőzve tudjon virágozni, ha elmúlt a tél.
Az erdő, és a balról húzódó csatorna között jó kis homoki gyep terül el. Most éppen a homoki pimpó aranysárgán virágzó foltjai a legfeltűnőbbek, de már hajtanak az érdes csüdfű (szintén védett!) tövei, a mezei zsálya, a lila ökörfarkkóró és a budai imola levélrózsái is híznak a jó sok eső utáni kellemes melegben. Ha jó lesz az időjárás, májusban, júniusban aranysárga, mélykék, püspöklila virágaikkal szépen fogják tarkázni a rétet.
A magas fűből nyulak ugrottak fel és láttunk őzeket is az erdőben. A régebben lakott rókalyukak ma már üresen várakoznak és a nyomok arra utalnak, hogy a lakók nem kívánatosak a „simabőrű” számára.
A csatornát a közelmúltban kitisztították, de már bújnak elő a partján a közönséges hídőr hajtásai, a gyékények és a nádak. Csak kevés víz folyik az alján, de én mégis aggódva figyeltem, mert tudom, hogy a tavasszal elszállított vízre nyáron nagy szükség lenne! Sajnos a csatornarendszerek még csak a belvizek ellen hatásosak, az aszályon nem tudnak segíteni. A természetvédők, de nemcsak ők, azt javasolják, hogy a szikeseken, a semlyékeken megtartani kellene a vizet, nem elvezetni, a belvízveszélyes szántókat pedig természet-közeli gyeppé kellene alakítani, ha úgyis gazdaságtalan a művelése.
Ez a kedves kis kirándulóhely a természet hallatlan regenerálódó képességét példázza számomra, és azt hogy milyen kevés kell ahhoz, hogy az embernek pihentető, nyugtató és gyönyörködtető élményeket nyújtson.
 
(Bozsóné Margóczi Katalin, Dorozsmai Napló, 2004. április)

Keresés

Legközelebbi események

Március 15.
2021. március 15., hétfő

Naptár

2021

április

H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2