Helytörténet

„Kiskundorozsma nagyközség Csongrád vármegye legdélibb részében, a Tiszán innen, a kiskundorozsmai járásban, közvetlen Szeged tőszomszédságában fekszik. A község a Szegedről kiinduló és Dorozsma, Halas és Majsa felé vezető műút mentén Szegedtől 7 km-nyire, a Szegedet Budapesttel összekötő vasúti fővonalon lévő vasúti állomástól pedig 2.6 km-re terül el.

„Dorozsma legrégibb nevével legelőször I. Géza királynak 1075-ben kiadott Garam melletti szt. Benedekrendi apátság alapító oklevelében találkozunk. Ezen oklevelében Géza király a Garam melletti Szt. Benedekrendi apátságnak adományozza a Csongrád-megyei Cany nevű népes halászfalut a Tisza mentén Ányástól Horgosig elterülő apró halastavakkal és több halásztanyával együtt.

„Dorozsma fejlődését alaposan megakadályozták a mohácsi vész utáni török pusztítások, amelyek sivataggá változtatták Dorozsmát. A török adókönyvekben azért nem fordul elő sem Dorozsma, sem Szentmihálytelek, mert a török mindkettőt felperzselte és a földig lerombolta.

„A török hódoltság alatt a Duna-Tisza között lévő területek birtokviszonyai teljesen megváltoztak. A különféle pusztítások következtében a birtokjogokat igazoló adománylevelek többnyire megsemmisültek. A földesurak jórészt a harcokban elestek, vagy a felvidékre menekültek, a falvak lakossága pedig a törökök kegyetlenségei miatt megszökött, városokba futott, aminek következtében a szétdúlt falvakhoz tartozó földek pusztasággá változtak.

„A török másfélszázados uralmának Budavár visszavételével 1686-ban vége szakadt. A hosszú háborúskodás irtózatos pénzt emésztett föl. A bécsi császári kormány nagy adósságba keverte magát. Ettől úgy akart megszabadulni, hogy a töröktől visszafoglalt lakatlan területeket egyszerűen árúba bocsájtotta. A felszabadult területekre vonatkozóan úgy vélekedett, hogy azok a fegyver jogán a koronát illetik, vagyis korona birtokok, amelyekkel szabadon rendelkezhet.

„Erre az ősi helyre telepítette vissza Orczy István Dorozsmát. 1719-ben több jász családot hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, akikhez később a Mátra vidékéről, Nógrád és Heves vármegyékből, a Bükk hegység palócfalvaiból több palóc család is csatlakozott.

„Alighogy az első lakosok megtelepedtek Dorozsmán és az élet zajlása megindult, máris kitört a birtokháborítási villongás Szeged és Dorozsma között. Mindkét fél bizonygatta a maga jussát. Kölcsönösen bitorlóknak nevezték egymást. A gyűlölködés és elkeseredés a legmagasabb fokára hágott.

„A dorozsmai ember nem rendelkezhetett földjével szabadon, mert a Német Lovagrendé volt, ő annak csak bérlője volt. Hiába verejtékezett, hiába volt takarékos, az összekuporgatott rénusi forintokon földet venni nem tudott.

„A dorozsmai ember legnagyobb büszkesége a temploma. (...) Az idegen szemlélőre is nagy hatással van a hatalmas méretű templom, amely a község közepén keresztül vezető négy főutca kereszteződésének középpontján, mint valami komor óriás, emelkedik ki a környékező házak sokaságából. Bárki is megy el mellette, meg nem állhatja, hogy legalább tekintetével végig ne simogassa a 2 méter magas dombon épült, várszerű kőfallal körülvett impozáns templomot, amely 52 méter magas gyönyörű tornyával, fönséges nyugalommal tekint a forgó szélmalmok fölött a kéklő messzeségbe.

„A községnek a templomon kívül még van egy szent helye: a temető. A régiek halottjaikat a templom körül annak tövében temették el. A templom körülötti temetkezésnek mély keresztény értelme van.

„(...) 1879. március 10-én, hétfői napon szörnyű katasztrófa sújtotta a községet: a szegedi árvíz elöntötte Dorozsmát is.

„1914. június 28-án olyan esemény történt, amely sarkaiban rázta meg az egész világot. E napon ugyanis Szarajevó utcáin szerb összeesküvők agyonlőtték az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinánd főherceget feleségével, Chotek Zsófiával együtt, akik a boszniai nagy hadgyakorlatok alkalmával tartózkodtak a bosnyák fővárosban. (...) A merénylet után egy hónapra, 1914. július 26-ára virradó éjjel 1 órakor megérkezett az ország minden területébe és járásába, így Dorozsmára is, a részleges mozgósítást elrendelő távirati utasítás.

Keresés

Legközelebbi események

Augusztus 20.
2017. augusztus 20., vasárnap

Naptár

2017

augusztus

H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3