"Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom..."

Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Dombokra épültek, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sőt, sokszor a leányválasztás is a malomban történt.

 

Jerney Téglagyár és szélmalom

 

A szélmalmok itt, Dorozsmán is divatba jöttek, 1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, szerencsére ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne. Ekkor már megindult a malomkultúra hanyatlása. A modern gőzgépekkel nem tudták a szélhajtotta malmot felvenni a versenyt, sorra pusztultak, dőltek össze az elhagyatott épületek. A község egyetlen malma kezdetét vette a két évtizedig tartó, lassú haldoklásának.

 

Malom, 1960

 

1966. november 25-én a Szegedi Járási Tanács elkezdte a kisajátítási eljárást, de a tervbe vett felújítás, tatarozás egyre csak halasztódott, míg végül egy szomorkás, csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult.

 

Malom, 1970

 

Ám a lakosság ragaszkodott műkincséhez, így a felelős állami szervek végre belátták a szélmalom fontosságát. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja.

Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcimkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.

 

 

Malom, 1974

 

„A heves esőzés és a szél miatt tegnapra virradóra leomlott a dorozsmai szélmalom egyik oldala. A tűzoltókat elöntött helyiségek és fakidőlések miatt riasztották.” (Délmagyarország, 2005. június 10.) „Az Alföldön egyedülálló szélmalom az államé, a vályogépület karbantartására azonban az elmúlt időben nem jutott pénz.” (Metro, 2005. június 17.) 2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására a malom falának északi oldalán egy több négyzetméteres faldarab leomlott. Félő volt, hogy az átázott, meggyöngült szerkezet összeomlik. A turistaszezon közepén bezárt a malom, életveszélyessége miatt nem volt látogatható. És elég csúfos képet mutatott a kátránypapírral levédett homlokzat. A malom képei felkerültek az internetre, honlapunkra, továbbá nagy volt a sajtó és a média visszhangja a fenntartó és kezelő nemtörődömségének. A már előtte sokat megkeresett, de mindig elutasító és elodázó önkormányzat lépésre kényszerült, és napirendre tűzte a malom sorsát eldöntő előterjesztést. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a nyári ülésszakon döntött, hogy állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kéri a szélmalmot és elkülönített tízmillió forintot a rendbehozatalára.

 

 

Malom, 2005

 

2006 augusztusában kezdődhetett meg az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére, most már szakszerűen, megtervezetten. A kivitelező az Alföldi Műemlék-helyreállító Kft. néhány korábbi fiaskójától eltekintve, most kiváló munkát végzett, köszönhetően Pászti Sándor brigádvezető és csapata lelkiismeretes munkájának. Még az időjárás is kedvezett az enyhe téllel, így a munkák december 18-ig elkészültek, átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént.

A mai dorozsmai ember is büszkeséggel emlegeti lakóhelye nevezetességét. Még a XXI. század hajnalán is ragaszkodunk a múlt szép dolgaihoz, a mának fennmaradt emlékeihez. A dorozsmai szélmalom nélkül egy igen értékes műkinccsel lenne szegényebb Magyarország, s legfőképpen a település.

 

 

Malom, 2007

 

 

A malomhoz közel álló Faragó-szobor

A molnár

A liszt minőségét a malomkövek közötti rés és a többszöri fölöntés határozza meg. A kő alól kikerülő liszt finom és durva szemek keveréke. Ezeket szitákon választják el egymástól. Szitáláskor az őrlemény nem a lisztesládába érkezik, hanem a hatszögletű szitákba. Innen szétválasztva jut külön-külön a lisztesládába.

A molnárnak igen ügyes embernek kellett lennie, mert több szakmához, azaz mesterséghez kellett értenie. Szezonidőben a malomnak mindig őrölnie kellett, hogy megkeresse a holt idényre, azaz a télire valót. Így aztán a molnárnak értenie kellett az ács, a bognár munkához is, mert az időközben meghibásodott, elhasználódott faalkatrészeket javítania, pótolnia kellett. A malomkövek felújításához, újravágásához is értenie kellett: ehhez megfelelő szerszámmal rendelkezett.

 

 

Malombelső, Kelemen Gábor felvételei

 

"Dorozsmai szélmalom". Nyilasy Sándor festménye (olaj, vászon, 50x70 cm)