1909. május 26-án tették le az iskola alapkövét, felavatására 1910. május 16-án került sor. Szeptemberben megindult a tanítás. Gazdsági ismétlő is működik az iskolában. A tanítás sokáig szünetelt az I. világháború alatt, több éven katonai szálláshely volt. A tanítás 1920 őszén kezdődött, és még ma is szolgálja a község tanügyét. A belterületen 1974-ig ez az egyetlen iskola működött. A gyarapodó tanulólétszám újabb épület, intézmény igényét vetette fel.

A mi iskolánk építését 1909-ben kezdték meg, a tanítás pedig 1910-ben indult el. Közel száz éves, impozáns épülete a templom mellett található.

Korábban is iskolaépület állt ezen a helyen. 1827-ben épült fel a Nemzeti Oskola, amely 82 évig működött. A mai iskola építését 1909. május 16-án kezdték meg a lebontott Oskola helyén, és 1910 májusában szentelték fel.

A tanítási anyag az ország különböző iskoláiban nem volt egységes. Az Alföldön gyakorló pedagógusok mindenekelőtt Móra Ferenc 1-6. osztályosok számára írt 6 olvasókönyvét használták. A következő tantárgyak voltak:

Első osztályban induló tárgyak a hit- és erkölcstan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás, írás, számtan, rajzolás, éneklés, kézimunka, kézügyesség és testgyakorlás.

Másodikban új tantárgy a nyelvtan, harmadikban a fogalmazás és a földrajz, ötödikben pedig a történelem, polgári jogok és kötelességek, természetrajz, gazdaságtan (háztartástan) egészítették ki a korábbiakat. 1911-től ötödik osztályban a mértan is szerepelt. A gazdasági továbbképző iskola tantárgyai: hit- és erkölcstan, magyar: olvasmány és tárgy, írás, számtan és mértan, történelem és alkotmánytan, gazdaságtan és háztartástan, fogalmazás, földrajz, polgári jogok és kötelességek. Az oktatás heti két alkalommal folyt.

Az első világháború alatt az épület erősen megrongálódott, a tanítás 1920-ig szünetelt.

A mindenki számára kötelező 8 osztályos alapozó iskola szervezését az ideiglenes nemzeti kormány 1945. augusztus 16-i 6550/1945.M.E. sz. rendelete írta elő az akkori népiskola 1-8., a gimnázium és a polgári iskola 1-4 osztálya helyett.

1953-ban Link Mihály került az iskola élére, aki vezetésre termett, nagy tekintélyű, kiváló pedagógus volt. 1953 és 1955 között a tantestületben megoldódott a szakos ellátottság. A nagy tanulói létszám miatt váltott műszakban folyt az oktatás. 1960-ra már csak a 7-8. osztályok nem volt koedukáltak. 1961 szeptemberétől pedig már minden osztályba vegyesen jártak fiúk és leányok. A hatvanas években az iskola műszaki állapota megkívánta a födém cseréjét, az olajos padlózatot parketta váltotta fel és a szeneskályhákat olajkályhákkal helyettesítették.

Az 1973-74-es tanévben a tanulói létszám 1047-re emelkedett, és ezzel elérte a kritikus határt. Oktatási rendszerünkben a feltételek nagy mértékű javulását jelentette, hogy 1975-ben befejeződött az új iskola megépítése, amely Jerney János nevét vette fel.

Az adminisztratív szétválás már korábban, 1974 szeptemberében bekövetkezett, de a két iskola ekkor még egy épületben működött hetes váltással. A Jerney János Általános Iskola igazgatója Link Mihály maradt, míg iskolánk élére Joó Ferenc került, aki 20 évig, nyugdíjazásig fellendülést hozott az iskola pedagógiai, nevelési, oktatási feladatainak megoldásában. Kitűnő szakmai munkája mellett szeretettel és lelkesedéssel törekedett arra, hogy az iskolai környezet is szépüljön.

Ebben az időszakban a Dorozsmán működő vállalatok, intézmények igen sok társadalmi munkával segítették iskolánkat. Ekkor korszerűsítették a fűtési rendszert, bitumenezték le a kézilabdapályát és az udvart.

1985-ben méltó módon ünnepeltük meg iskolánk fennállásának 75. évfordulóját.

Legnagyobb jelentőségű létesítményünk, a sportcsarnok terve ebben az időben fogalmazódott meg. Sok év munkájának eredményeként 1994-ben fogtak hozzá az építéséhez. A csarnok nemcsak iskolánk, hanem lakókörnyezetünk életében is jelentős szerepet játszik, hiszen nemzetközi méretű küzdőtérrel rendelkezik.

Joó Ferenc nyugdíjba vonulása után Nagy István lett az igazgató, és ő irányította a munkát egy cikluson keresztül. Vezetése idején került sor a számítógéppark felújítására, az épület tetőszerkezetének cseréjére, a konyha padozatának rendbetételére. Létrejött iskolánk alapítványa is, amely lehetőséget kínált a tanár-szülő kapcsolat erősítésére, közös rendezvények megtartására.

1997-ben befejeződött a sportcsarnok építése, amely fellendítette a testnevelési és sportmunkát, s méltó helyet adott az iskolai rendezvényeknek.

Megalakult a Dolce Művészeti Magániskola, amely zenei, képzőművészeti képzést biztosít érdeklődő gyermekeink számára. Nagy István vezetése idején vette fel iskolánk Orczy István nevét. Az ő kezdeményezésére jött létre a testvérkapcsolat iskolánk és a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola között. Ennek keretében mindkét iskola tanulói és nevelői kölcsönösen ellátogathattak egymáshoz, megismerhették egymás életét, munkáját, lakóhelyük és környezetük sajátosságait, nevezetességeit.

Szép eredmények születtek ezekben az években is a városi, megyei és országos tanulmányi versenyeken.

Az 1999. év változást hozott, s iskolánk vezetője Harkai Jánosné lett, aki nagy lelkesedéssel fogott a munkához. Megkezdődött az épület belső felújítása, a folyosók és az ajtók festése.

2004 szeptembere óta az igazgatói feladatokat Kádár Mihályné látja el.

A török másfél évszázados uralmának 1686-ban vége szakadt. Dorozsma a török hódoltság zivataraiban teljesen elpusztult. A területet eladták a német lovagrendnek, Szeged pedig saját céljára használta a dorozsmai pusztákat.

A német lovagrend a Szeged körüli puszták teljhatalmú kezelésével Orczy Istvánt bízta meg. Orczy István 1716-ban levelében figyelmezteti Szegedet, hogy engedély nélkül ne használja a dorozsmaiak területét, III. Károly király azonban megengedte a szegedieknek a dorozsmai puszták használatát. A szegediek a szántóföldeken a gabona tizedrészét követelték, de Orczy huszárjai szétugrasztották őket. Herberstein, a szegedi vár parancsnoka sorkatonaságot küldött a szegediek védelmére.

Orczy, huszárjai elkergetése miatt, haragra lobbant és elhatározta, hogy újratelepíti Dorozsmát. 1719-ben 23 jász családot telepített a templom köré. Ők voltak Dorozsma őslakosai.