„Az 1947-es választások után megalakult kormány elsődleges feladatának, gazdasági programjának tekintette a 3 éves terv maradéktalan megvalósítását. (...) Kiskundorozsma 3 éves terve 1947. május 22-én készült el.Az ipari fejlesztés terén Mezőgazdasági Konzervgyár létesítését, a Kunsági Szövőgyár bővítését, kiegészítő üzemként fonógyár építését tűzték ki célul. (...) A Hősök ligete mellett melegvíz kút fúrásával 60-70 fokos meleg vizet akartak nyerni, majd arra alapozva olyan idegenforgalmi létesítményeket létrehozni, hogy az Hajdúszoboszlóhoz hasonló fürdővárossá tegye Kiskundorozsmát.”

(Részlet Kiskundorozsma c. 1995-ös kiadású tanulmányokból, 260-339. oldal)

 

A Kommunista Párt kizárólagosságra való törekvése és diktatúrája Dorozsmán is súlyos társadalmi fejlődési rendellenességeket szült. Részeredmények és kudarcok, gazdasági, társadalmi és politikai előrelépés, és ennek negatív következményei egyaránt megfigyelhetők. Dorozsma nagyfokú önállóságát táplálta az, hogy bizonyos értelemben centrum, vonzásközpont, hiszen saját tanyavilággal rendelkezik. Ezt az önállóságot a történelmi tradíciók is erősítették, mivel Szegedtől függetlenül keletkezett település, bármennyire is tartozzon Szeged vonzáskörzetéhez. A „dorozsmaiság” sokkal erősebb volt, mint pl. Tápén a „tápéiság”. A Szegedhez való csatlakozás központi terv volt, és a község óhaja is a „Nagy-Szeged” megvalósítása volt. Ám ez a koncepció nem vált be, így 1948 után a két település kapcsolata más irányba fejlődött. Az 1948-50 közti átrendezések során a kiskundorozsmai járás helyét a szegedi járás vette át. 1948-ban a községből kiszakadt és önállóvá vált Üllés. Forráskút, Kistemplomtanya (Bordány) és Zsombó 1950-ben váltak önálló községekké.

Az 1949-ben jóváhagyott, már ötéves terv koncepciója 17,5 millió forintot irányzott elő fejlesztésekre. Nagyobb beruházást jelentett 1950-ben a villamosvonal-bővítés, az 1951-ben létrehozott kultúrház, az 1954-ben üzembe helyezett fürdő. A lakásépítkezés viszont ebben az időszakban teljesen megszűnt. Változás csak a 60-as évek elején történt. 1958. novemberében megnyílt a helyi OTP-fiók. 1959-1963 között pedig 391 családi ház építésére és felújítására adtak engedélyt.

1973-ban Dorozsmát véglegesen Szegedhez csatolták. A rendszerváltás után többször is felmerült az önállósodás gondolata, többek közt a helyi újság, a Dorozsmai Napló is azzal a nem titkolt célzattal jött létre, hogy fórumot teremtsen ehhez, de konkrét tett nem követte az elképzeléseket.

(A Kiskundorozsma c. 1995-ös kiadású tanulmányok alapján)