„Az 1876. év igen nagy változást hozott a jászkunok politikai életében. Az ez évi országgyűlésen hozott XXXIII. tc. 1. §-a a jászkun kerületek önálló törvényhatósági létét megszüntette, a jász és nagykun kerületeket Szolnok vármegyével egyesítette, a kiskun kerületből 7 községet Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez, a nyolcadik községet, Dorozsmát pedig Átokházával és Ülléssel együtt Csongrádhoz csatolta. (...) Mindez azonban a redemptióból eredő magánjogi viszonyokat sértetlenül hagyta, sőt az ünnepélyes egyezségnél nemcsak Dorozsmát a jászberényi széképületből illető részt e város redemptiója arányában fizették vissza Dorozsmának, hanem a közös pákai és felkelési pénztárakat is a három testvér-kerület egymás között szétosztotta.Dorozsma nem szívesen lépett be Csongrád megye kötelékébe. Történelmi multjának utolsó százada sok édes emlékkel csatolta a Jászkun kerülethez. Szeretett volna továbbra is fennmaradni különálló törvényhatóságként. (...)

A kun kerületek megszűnése után az egész községet érintő és messze századokra kiható intézkedés volt a közlegelőknek, vagyis a járás felosztása.”

[Részlet Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története c. 1937-es kiadású könyvéből, 229-231. oldal]